A hónap bejegyzései: október 2012

Századfordulós mém: a szerpentintánc

Zsizsmann Erika 2012. október 27. szombat

A kígyózó kelmék tánca nem vált volna tömegkulturális jelenséggé, ha nem esett volna egybe a mozi feltalálásával. Minden országban, ahová eljutott egy filmfelvevőgép, kerítettek egy többé-kevésbé tehetséges táncosnőt, aki hatalmas fátylakkal vonaglott a kamera előtt. A 20. század elején feltűnő … […]

, , , , , , , , ,

Breaking Bad interpretációk – avagy hogyan szívnak mások

Csoma Emőke 2012. október 25. csütörtök

A Breaking Bad manapság azon sorozatok egyik ritka példánya, mely valamilyen formában mindenkit inspirál és a képernyők elé csalogat. Bizony, rég nem volt már egy ilyen egyedi és izgalomdús produkció, melynek hősei ennyi kreativitást képesek kisajtolni a nézőseregből. Szerencsére ezek … […]

, , , , , ,

HUGO – A látvány fogaskerekei

Budaházi Attila 2012. október 20. szombat

A színházban, ha „csak” annyi történik a színpadon, hogy két szereplő egyszerűen, de hitelesen megszólítja egymást, akkor azt gondolná a néző, hogy ezen nem is volt mit próbálni. A jelent megidéző, a „mintha most történne először”-hatást kiváltó játék mögött van … […]

, , , ,

Kit néz Ceci és a hermelin?

Kelemen Attila 2012. október 8. hétfő

A hermelin egyszer eszik naponta, és inkább hagyja, hogy a vadászok elfogják, mintsem hogy elmeneküljön a sáros mezőn át, ami bemocskolná a bundáját. Ez Leonardo egyik talán legtanulságosabb feljegyzése. Ha helyes lenne az, amit a tankönyvekben olvashatunk, hogy tudniillik a … […]

, , , , , ,

Macskákról és istenekről

Zsizsmann Erika 2012. október 4. csütörtök

Az utóbbi időben megszaporodott felnőtteknek (is) szóló, képregényből készült rajzfilmek egyik példája A rabbi macskája. Macskákról és istenekről – az alcím szerint. Algéria, 1920-as évek. Működik a fajgyűlölet: a fehérek vendéglőjébe sem az arabokat, sem a zsidókat nem látják szívesen. … […]

, , , ,

Johansson világoskamrája

Budaházi Attila 2012. október 2. kedd

Ez még csak a nem sokadik bejegyzésem ebbe a blogba, de azt hiszem, már kiderült, hogy bukom az olyan alkotókra, akik a valósággal/valóságokkal jól játszanak. Nem istenre gondolok, istent úgy képzelem, mint minden valóságnak a forrása és alkotó tudat is … […]

, , , ,