Tarol a hungaro-mém

Ha az életről csak két dolgot kell megjegyezni: „megy tovább” – akkor a mémről csak egyet: terjed. 2013 január 19-én hozták létre a Hungaro-mém facebook oldalt, a hungarizált mémek (mi az?) gyűjtőhelyét és ma, február 4-én több mint 32ezer lájkja van az oldalnak, a több mint kétszáz fotónak pedig egyenként többezer. Korábban az sg.hu és a logout.hu fórum-oldalakon gyűlt a termés, mely most mélyvizet talált és hamar a felszínre jött. Lehet, hogy pont ma van a csúcson?

Tud-e fejlődni? Érdemes-e egyáltalán odafigyelni rá?
Nem tudom. Mindenesetre kedvem volna néhány nagyon találó darabbal gyarapítani a gyűjteményt – ergo: működik.

Hogyan találod meg?
Az üzenőfaladon bajuszos képek sora jelenik meg, egy nap arra ébredsz, hogy elárasztottak, az emberek osztják és röhögnek. Szerzőknek nem akadtam nyomára. Közkincs, a kollektív tudat agyszüleményei, elkerülhetetlen, hogy ne együtt csináljuk tovább, amíg érdekes.

Hogyan működik?
Kis bajuszkát raksz popkult ikonokra, a képhez jelentéstapadó eredeti szlogent vagy szállóigét pedig karikás-ostoros-betyáros magyar nyelvre lefordítod és ráírod a képre.

Mitől működik?
Attól, hogy az ap(p?)likált bajusz képileg instant stílusjegyként funkcionál, de ez nem elegendő, mert a feliratot kulturálisan is le kell fordítani csikós-gulyás-hortobágyos, helyenként góbésan ismerős, magyar szívet melengető paradigmára vagy mondásra. Nem jellemző a gazdag szókincs használata.

A hungaro-mém meglehet nacionalista, de barátságos, pop-arcú, kozmopolita irányultságú, kreatív mozgalom, és nem lehet úgy magyarkodni vele, hogy közben elfelejtsünk röhögni magunkon. Hátránya: nem mindön kép vicces, de amék igön, az es csak eccer, vagy ha elfelejtöd, akkor máskor is.



Tarol a hungaro-mém bejegyzéshez 5 hozzászólás