Egy illuzionistának nem lehetnek illúziói – erről szól a Les Triplettes de Belleville rendezőjének új rajzfilmje.
Ilyen szempontból Az illuzionista elég illúzióromboló, illetve inkább nagyon melankolikus. Viszont teljesen hiteles. Hitelesek benne a bűvésztrükkök, hiteles a fakó színű, esős London, Edinburgh az 50-es évek végén és a skót táj. (Már csak azért is, mert a filmet tényleg egy Edinburgh-i stúdióban rajzolták.) Ha a Les Triplettes de Belleville „jazzy”, akkor ez sokkal keringősebb, lassúbb és realistább film.
A főcímdalt a rendező, Sylvain Chomet írta:
Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.
A történetről annyit, hogy a főszereplő bűvész francia és majdnem végig csak gesztusokkal és arcmimikával értekezik a brit és skót környezetben – amitől nagyon hangsúlyosak lesznek a helyzetek és a karakterek. Van köztük például akrobata hármasiker, akik óriásplakát-festéssel keresik a kenyerüket, öngyilkos bohóc és tipikus brit rockénekes. És nagyon hangsúlyosak lesznek a részletes tájképek és utcaképek is, én ezek miatt szerettem meg leginkább ezt a filmet.
A következő részletben az illuzionista megérkezik egy világvégi skót faluba, fellépni. A csónakos résznél meg lehet figyelni a vízcseppeket a „kamerán”.
Az Illuzionistát a Toy Story 3 és a How to Train your Dragon mellett a legjobb animáció Oscarjára jelölték, de csodálkoznék, ha pont egy európai 2D-s film kapná meg. A rendező Sylvain Chomet-nek egyébként ez a harmadik jelölése. Első önálló animációját, az Öreg hölgy és a galambok címűt, illetve a népszerű Les Triplettes du Belleville–t is jelölték az akadémia díjára. Azóta többek között hozzájárult még egy enyhén szólva giccses epizóddal a Paris, Je T’aime c. sokkezes filmhez és leforgatta volna a „skót Simpsons”-nak nevezett Barbacoa-t, de nem volt rá pénz.
Az illuzionistát Jacques Tati francia komikus meg nem valósított, 1956-os forgatókönyve alapján készítette (a főszereplő neve Tatischeff – ami az orosz származású Jacques Tati eredeti neve), a 2010-es berlini nemzetközi filmfesztiválon mutatták be, Romániában pedig az Anim’est nyitófilmje volt. A nemzetközi sikerek ellenére a film nem minden Tati-rajongótól kapott hízelgő kritikát, a Chomet-rajongóknak viszont tetszeni fog.
