Soha nem lesz tömegtermék, kihagyhatatlan élmény, elmélyült-párás kocsmabeszélgetések tárgya. Ez a sorozat azoké, akik Szókratésztől a bossa nováig metszetben szemlélik a világfenomént. Persze sok más irányt is, hívószót is megadhatnék. A lényeg, hogy sok minden összeér itt, és ezért nem könnyű venni az adást. A pop, a filozófia, a design, az időutazás és sokszereplős lélektani regény, a kosztümös film, a most korszerű képvilág. Mindez találkozik egy olyan szüzsével, amiről sokan beszélnek, de kevesen értik: a reklám.
1. Mert jól ábrázolja, hogy milyen, másolhatatlan módszer van a hatásos reklám mögött
A reklám nem tanulható. Lehetsz sok tekintetben lényegvak, párhuzamos, kirekesztett, lehetsz múlt nélküli és általában, tudatlan. De ha van szerved a reklámhoz, máris van valamid, ami a legfelkészültebbeknek sincs. Sok hely van a Mad Men-ben, ahonnan lejön, hogy Draper egyszerűen csak rendelkezik ezzel a szervvel. Egy párbeszédet idézek, a második évadból.
Peggi Olson, fiatal ötletelő a grafikussal megy be Don Draper irodájába egy légitársaságnak készített makettel. A jelenetet levetíteném minden kommunikáció szakosnak.
Peggi Olson megmutatja a makettet: – És Ön hová repül?
Don Draper: – Az Önt majd alá fogjuk húzni? Sokán úgy értenék, hogy hová a csudába meg?!
Peggi Olson: – Az is volt, hogy repüljön velünk…
Don Draper: – Nem tudom… Amúgy, jó.
Peggi Olson: – Pontosan erről beszéltünk…
Don Draper: – Nyilvánvalóan. De nem ragadott meg.
Aztán mintha Don Draper megvilágosodna. Vörös ceruzával kijelöl egy kislányt, aki a háttéralakok közt van.
Don Draper: – Na és ez?
Peggi Olson: – Kicsit szentimentális.
Don Draper: – Igaza van, de mert van benne érzés, azért nem szentimentális. Üzletemberekről beszélünk.
Peggi Olson: – Igen, üzletemberekről, akik szeretik a rövid szoknyát. A szex eladható!
Don Draper: – Ezt ki mondta? Tudja, azok akik így beszélnek úgy gondolják, hogy reklámot írni egy majom is képes. Fogják a majomszart és bevágják a táskájukba, közben fogalmuk sincs, hogy a sikerük nem azon múlik, milyen fényes a cipőjük.
Don Draper hanyagul rádob a reklámvázlatra egy papírszívecskét I Love You Daddy felirattal, amit valamelyik gyerekétől kapott.
Don Draper: – Maga a termék. Maga. És amit érez. Azt lehet eladni. Nem őket, és nem a szexet. Ők nem tudják azt, amit mi, és gyűlölnek érte.
Peggi Olson: – Jó, hogy itthon vagy apa…
Don Draper: – Ez kérdés?
Peggi Olson: – Mit hoztál nekem apuci?
Don Draper: – Ezt is vegye bele!
2. Mert 50-es, 60-as évek designjának általam ismert leglátványosabb szemléje
George Nelson, Edward Wormley, Eero Saarinen, Harry Bertoia, Charles Eames, Jens Risom – Playboy, 1961
A kreátor, Matthew Weiner nagyon ügyelt a részletekre. Szerényen nyilatkozik a témában, van mire annak lennie. 1961 júliusában a Playboy egy összeállítást hoz az un. Mid-Century Modern Design legfőbb képviselőiről. A csoportképet mellékelem, a cikk átirata itt olvasható. Az egésznek olyan Mad Men-es szelleme van. Ez egy nagyon jó kis korszak volt.
3. Mert inspirálja a pop-ot
Tegnaptól Mad Men casting, készül az 5-ik évad. Az egyik feladat (amit a Banana Republic is promotál, minthogy kiadta a Mad Men vonalat, amit a Mad Men kosztümöse, Jamie Bryant tervezett), hogy Mad Men-esen kell felöltözni. Ez úgy tűnik, fogalommá vált.
Az idei Banana Republic Mad Men vonalából
Képek Dyna Moe Mad Men Illustrated c. kötetéből
Lehet persze ezt is kompenzatíve megideologizálni, mint mindent, de a Mad Mant az emberek egyszerűen Cristina Hendricks miatt nézik és kész. Zsiger.
Mad Men, MEN, E. Többes szám. Nagyon kibaszott mély a sorozat is, igen.
Nézzetek bele a Breaking Bad sorozatba. Korunk legnagyobbja, messze túllépi a tévés kereteket.
Miután itt olvastam a sorozatról elkezdtem nézni. Fantasztikus. Köszi!