Japán szakrális tájművészet

Végignézve a nyugati építészet modern templomait, azon gondolkodtam, hogy mitől lesznek ezek emlékezetesek, egyáltalán milyen esztétikai jelzővel lehet illetni őket? Létezik-e egy struktúra, amelyet alkalmaz a modern építészet ezekre az épületekre? A válasz, nem. Évszázadok során a templom szerepe a menedék volt, jelképe a tisztaságnak és a monumentalitásnak. Ma már mindezeknek csak a töredékét vélem felfedezni a modern templomokban.

Egy kamionsofőr boxolóból lett japán építész, Tadao Ando, képes volt elrugaszkodni a földtől, és megalkotta a fény és a víz templomait, semmilyen építészeti képzés nélkül, azaz teljesen autodidakta módon. Munkáit land art alkotásoknak is nevezhetnénk, ugyanis beton templomai tökéletesen beilleszkednek a környezetükbe, felhasználják azt, anélkül, hogy nagyobb változásokat okoznának benne. Általa új tartalmat kapott a templomépítészet, a land art és valamilyen szinten a vallási szimbolika is.

A párizsi Unesco épületegyüttes meditációs tere 1994-1995-ben épült. A tér azért épült, hogy felekezettől függetlenül bárki imádkozhasson a világbékéért.

A yufutsui Víz temploma 1985-1988 között épült fel. Az épület kiművelt struktúrája és a mesterséges tó ellentétben áll a templomot körülvevő erdő képével, ugyanakkor az épület mégsem szakad ki a környezetéből. Pont ettől válik land art kompozícióvá.

A Fény temploma talán a japán építészet legfontosabb alkotása. A protestáns vasárnapi iskola épülete eleget tesz a legmagasabb szintű minimalista struktúráknak, ugyanakkor tökéletesen követi a japán térszemléletet. A beton falba vágott kereszt forma a legfőbb fényforrása az épületnek, amelynek falai úgy vannak megformálva, hogy a kereszt fénye végighasítson az épület teljes hosszán. A Fény temploma 1991-ben épült.

Az Iyo-Saijo, Komyo-ji szentély építését 2000-ben fejezték be. A közösségi együttműködést szimbolizálja ez az épület, amelyet Ando a környéken könnyen beszerezhető anyagok felhasználásával épített. A szentély főként fából készült és a környező csatornák vize van bevezetve az épület köré.

A Víz temploma egy nagyobb komplexum részeként épült, amely eredetileg 3 épületet foglalt volna magába: az Asukai Történelmi Múzeumot, egy templomot és a Naoshima Kortárs Művészeti Múzeumot. A templom egy domb belsejébe épült, a tetőzetet pedig gyakorlatilag egy tó alkotja, melynek a közepén lehet bejutni a Buddhista szentély belsejébe.


, , ,

Japán szakrális tájművészet bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Sebesi Attila hozzászólása:

    Szia Zsolt!

    kellene az elérhetőséged! Egy interjút szeretnék veled készíteni! Részletek majd!


    Attila