Made in China

A kínai cuccokról fitymálóan illik beszélni. Egy marketing szaklap publicistája szerint a Made in China a legerősebb brand: olcsó, de legalább szar, és ezt mindenki tudja, tiszteli és a többség él is a fantasztikus lehetőséggel.

[a képen: Neptunusz és Vénusz, részlet egy dán rendelésre készült esküvői készlet mintájából, kínai export porcelán 1745, forrás: Elvehjem Museum of Art]

Nagyképű lenne beidézgetni hány dologban is köröztek le bennünket, nyugatiakat a kínaiak. És az is, hogy azt reméljem, a kínai zseninek arra lenne szüksége, hogy magyar blogbejegyzésekkel védjük tekintélyét. De valami miatt sértőnek találom ez a szerintem primitív kínaizást. Nem is tudom, hogy írnám meg ezt kései bejegyzést tea nélkül, aminek fogyasztását a kínaiaktól tanultuk. Elképzelni sem tudom miből lehetne a teát vagy kávét méltóan fogyasztani hacsak nem éppen porcelánból. A porcelán is kínai fejlesztés, mi csak kínkeserves, kudarcteli kísérletek sorozata által loptuk le a technikát. Mert mi vagyunk azok, akik lenyúltuk a teázást tokkal, vonóval.

[kínai export porcelánok csoportja 1735- 1795. ilyen figurákból tekintélyes mennyiséget gyártottak az európai piacra. Forrás: Sotheby`s Enciklopédia]

Az elsők, akik Kínával kereskedtek a portugálok voltak, de hollandok, franciák, svédek, dánok és spanyolok és is jelenvoltak nemzeti társaságaik által. Nem beszélve az angolokról. Az angolok kereskedelme kétféle volt. Egyrészt az akár 30 tonnás szállítmányokat kitévő vegyes ömlesztett porcelán árú. A másik a hivatalosan is engedélyezett magánkereskedelmi cuccok. Ezeket a hajók legénységei űzték, ez volt a csatorna, amin keresztül bekerülhettek a különösebb áruk. A rakományok elsősorban teából álltak, mindössze 10%-uk volt porcelán, viszont ez önmagában is felbecsülhetetlenül sok tárgyat jelentett,a 17. századtól a 19. századi hanyatlásig akár több tízmillió darabot. Árban a kínai porcelán az európai gyártásúhoz volt mérhető, minősége, könnyűsége, szépsége, tartóssága viszont jóval felette állt. Még a törött és csorba áru is elkelt a nagybani árveréseken.

A magánkereskedelmi forgalom kapcsán írja Sotheby`s által kiadott Porcelán Enciklopédia: Az európai címerpajzsokat ábrázoló ex librisek, rajzok vagy festmények használata rendes gyakorlattá vált. A megrendelőnek, amikor címeres étkészlete megérkezett Kínából, sokszor rá kellett döbbennie, a külhoni mesterek túlzásba vitték kérései teljesítését. Ha egy tulajdonos például segítség képen a címer megfelelő helyére bejegyezte a használandó színeket ­- vörös, sárga és így tovább, a kínai festő szépen oda is kanyarította ezeket a szavakat amelyek az ő számára természetese semmi sem jelentettek.

[orvosi vizsgálat, Cornelis Pronk nyomán (1723-1735 között) Forrás: Sotheby`s Enciklopédia]

Gyakorlat volt az is, hogy az európai rendelő csak a szituációt kérte, a kínaias kompozíció tudniillik jobban tetszett Európában.

Egy amerikai egyetemi múzeum, bizonyos Elvehjem Museum of Art katalógusában találtam egy egészen különleges, számomra nagyon ironikus helyzetről tanúskodó feszület ábrázolást. A szereplők mintha mind kínaiak volnának. A katalógusok tele vannak nagyon vicces európai személyekkel, antropológiailag, kompozíció szerint részben vagy egészen kínaiasan. Katt az alábbi képre!

[a képen: Feszület, 1750, a kontinentális piacra. forrás: Elvehjem Museum of Art]

Azért ez most már valószínűleg nem lenne lehetséges. Akkoriban viszont az volt, a kereskedőket a várostól elszigetelt kereskedelmi negyedbe engedték csak be, a helyiekkel való érintkezésüket pedig felügyelték. Fan-kuei azaz idegen ördögök, így nevezték őseinket. Mert ne felejtsük el, mi mentünk a kínaiakhoz kereskedni, nem ők jöttek hozzánk.


,

Made in China bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. kövi sára hozzászólása:

    kínában lóg a mandarin

  2. bacsa hozzászólása:

    Haaat…
    Ha mar a teaval kezded, meg kell jegyeznem hogy ha az informacioim nem tevesek. a tea mint ital az az indiai Assam tartomanybol ered.
    De persze, ki tudja ki koppintott kitol…olyan regen volt mar.

    • Kelemen Attila hozzászólása:

      Szerintem te tudod árnyaltabban. Maradjunk annyiban, hogy Kínából az import nagyrésze tea volt, igaz a portugálok elsősorban fűszereket kerestek, mikor elkezdtek kereskedni velük. Európai ember Jspánbsn ivott először teát. És egyes verziók szerint, Buddha fejlesztése. Köszi az észrevételt.

  3. Szabolcs hozzászólása:

    番鬼?