Jonas Odell egy svéd animátor, aki reklámklipeket, videoklipeket és rövidfilmeket gyárt. Specialitása az animációs dokumentumfilm. Több rövidfilmje is készült már ezzel a technikával: valaki mesél, a történetek pedig rajz és film kombinációjában elevenednek meg. Dokumentumfilmnek azért nevezik ezeket, mert valós történetekből indulnak ki, valós vagy fiktív monológokból állnak össze és ezekhez igazodnak a képsorok. Olyan, mintha rekonstruált eseteket látnánk, de az egyszerű filmhez képest itt még van egy réteg: az illusztráció rétege. Annak ellenére, hogy a rajz távolabb áll a valóságtól, mint a film, Odell arra törekszik, hogy ezekkel az animációkkal megfoghatóbbá tegye a történetek érzelmi összetevőit.
Never Like The First Time (2006)
Három történet az első szexuális élményről. A film egy részletét meg lehet nézni ITT, sajnos nincs hozzá angol felirat, de a grafika miatt mindenképp érdemes végignézni. Odell gyakran alkalmaz – a többi rövidfilmjében is – klipszerű vágást – pl. ugyanazt a mozdulatot többször vágja be vagy hirtelen kameraszög-váltással töri meg a mozgás folyamatát.
A film mindenik része más stílusú, az áttetsző test viszont visszatér. Az egyik részben az alakok fehér körvonalakként jelennek meg a színes háttéren, a másik fekete-fehér grafikájú, a harmadik pedig a papírkivágásos animációra emlékeztet.
Itt a trailer, rosszabb minőségben, de angol felirattal:
Lies (2008)
A Sundance filmfesztivál zsűrijének különdíját kapta ez a film (a trailer ITT megtekinthető), szintén több történetből áll össze: az egyik például egy csaló története, aki megszerzi a belépőkódot egy cég épületéhez, húsvétkor behatol, meggyőzi az őröket, hogy Londonból jött „auditálni” és kirabolja a céget. Később egy csekk beváltásakor bukik le.
Tussilago (2010)
A film Norbert Kröcher német terrorista volt barátnőjéről szól (trailer ITT). Kröcher egy svéd politikus elrablását tervezte 1977-ben, ezért tartóztatták le. A filmből kiderül, hogy a politikus elrablásának ötletét a barátnő sugallta neki, hogy elvonja a figyelmét valami még őrültebb tervről. Van néhány technika, ami Odell korábbi filmjeiben is felbukkan – főleg a Lies-ban: a raszterezett színes vagy fekete-fehér, filmből kivágott alakok, illetve a színes sziluettek, színfoltokká mosódott emberi alakok.
A Tussilago néhány részlete és további Jonas Odell produkciók megtekinthetőek ITT, valamint ITT.
