Mesterien ostoba, zseniálisan könnyed. Fragonardról.

Egyszer kaptam egy gobelin katalógust, benne cicák, naplementék, cigány lányok, lovak, krucifixek és egy részlet Fragonard legismertebb festményéből, A hintából, keményen átrajzolva. Válasszak milyet szeretnék ajándékba. Választhatok akármit. Háát, legyen A hinta. Jól sikerült, szerintem. A felajzott pasi, a hintát hajtó valszeg pap és a beszédes szobrok nincsenek rajta, a növényzet, a lány ruhája sem egyezik. Ez egy bootleg, ne legyünk szigorúak.

dinamikus könnyedség

A hintát gyerekkoromban láttam először egy olyan arab ország, Umm al Qiwain bélyegén, amelyik ország nem létezik. Számos nem hivatalos arab bélyeg forgott fenn akkoriban, olcsók voltak és nagyon színesek, főleg sport és képzőművészeti tematikában készültek. Később, miután megértettem, hogy ezek nem igazi bélyegek, megváltam tőlük. Pedig a festészetet meg kellett volna tartani.

Fragonard története, ahogy mondani szokás filmbe illő. Apuci kesztyűs volt, üzlete tönkrement, Párizsba költözött, fiát hivatalnoknak szánta. Csakhogy a srác nem volt bürokrata alkatú, állandóan rajzolgatott. Mit volt mit tenni, a család elküldi Boucher-hez, az akkori nagymenő festőhöz, aki továbbküldi a csendéleteiről ismert Chardinhez. Itt Fragonard tanult is, unatkozott is. Ismét Bouchernél köt ki, akivel mester-tanítvány barátságot kötnek. A mester lenyűközte a fiatal élénk képzelőereje. Négy évnyi tanonckodás után a mester arra bíztatja a tanítványt, pályázza meg a Prix de Rome ösztöndíjat, amit az udvar hozott létre annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú történelmi fesztőket adjon az utókornak. Fragonard elnyeri az ösztöndíjat, pár év otthoni akadémiai alapozás után eredetileg 3, végül 4 évre Olaszorságba utazik. Hazatér, az akadémia tagja lesz, majd frivolnak nevezett festményeivel a kései rokokó ízlését szolgálja ki, nagyon asszertív módon.

impresszionista remix

Megnősül, elvesz a korrekt nőt, kölcsönös a tisztelet miközben viszonyt folytat felesége vonzó húgával. Tiszta film, nem?

A hintát 1767-ben fejezi be, rendelésre. Elemezés és fórum a képről itt olasható.

Get the Flash Player to see this content.

1771-ben Madame du Barry, XV-ik Lajos ágyasa egy négy képből álló sorozatot rendel tőle a Szerelem fejlődese címmel. A megrendelést teljesíti, a képek ki lesznek állítva Louveciennes kastély pavilonjában, de nem sokáig, mert jön az új divat, a neoklasszicimus, a képeket visszaküldik a feladónak. Fragonard magán kívül, visszaküldi a honort. 1780 után jön a hanyatlás, stílusa avittnak számít, a forradalom kiírtja a klientúráját, dúl az új esztétika, a szigorú, önfegyelem-bajnok neoklasszicimus. Fragonard fia a kor legdivatosabb festőjének David-nak a műhelyébe tanúl, ennek köszönhető, hogy Fragondard, akit már életében elfelejtettek, kap egy állami megbizatást arra, hogy közgyűjtemény létrehozásába segédkezzék. Ez lesz később a Louvre. Nem szegénységben, de nem is gazdagságban hal meg, nagyon stílszerűen, fagyievés közben. Fia, aki szerint apja munkái gyalázatosak, számos vásznát elégette. Az impresszionisták fedezték fel újra, főleg Renoir.

Mit tanulhatunk meg Fragonardtól?

Ha kimész a divatból, inkább égessd el magad a képeidet, ne hagyd a fiadra
Ha szerencsés vagy, a derű és erotika lehet a szakmád, ha nem vagy szerencsés, politikusok alakítják a közizlést


, , , ,