A francia újhullám a közelmúltban is még aktív rendezőjének, Éric Rohmernek két filmjét találtam meg egy marosvásárhelyi turkálóban: az egyik az 1982-es Le Beau Mariage, a másik az 1986-os Le Rayon Vert.
Mindkét film a 6 részből álló Komédiák és közmondások ciklus darabja. Közös bennük, hogy a főhősük egy-egy bizonytalan, helyét kereső nő. A történetek első hallásra erőltetettnek tűnhetnek, szerencséjük, hogy éppen úgy alakulnak, ahogy a valóságban is alakulnának, így hitelesnek érezzük őket. Az üzenet mintha az lenne, hogy „ilyen a filmekben sincs”. A kamera jelenléte visszafogott, legfeljebb ott érezzük, amikor természetellenesen sokat marad egy szereplőn, akkor is, ha éppen nem ő beszél. Mindkét film a 80-as évek Franciaországában játszódik.
A jó házasság/ Le Beau Mariage – Sabine rájön, hogy a szeretője sosem fogja otthagyni érte a feleségét, feleslegesnek tartja a mesterit, amit végez és unja, hogy se szülővárosában, se Párizsban nem érzi otthon magát. Elhatározza, hogy férjhez megy és háziasszony lesz. Az ideális férj a munkájának él, tehát sok pénzt keres és hagyja kibontakozni bálványozott feleségét. A film nagy részét párbeszédek teszik ki, arról, hogy kinek mit jelent a házasság. A sok párbeszéd miatt rögtön Woody Allenre gondoltam, Rohmer humora viszont teljesen más. A filmet azért is érdemes megnézni, mert megtudhatjuk belőle, hogy hogy élt és milyen ruhát viselt a francia középosztály a 80-as években. A következő részletben a férjjelöltet láthatjuk, egy karrierista ügyvédet, aki megérkezik Sabine szülinapi bulijára.
A zöld sugár/ Le Rayon Vert – Ez a film egy olyan tragikomédia, amiből hiányzik a tragédia. Delphine végigunatkozza a szabadságát és annyira sajnálja magát, hogy az már vicces. Különösen ajánlott azoknak, akik magányosnak érzik magukat vagy nem találják a helyüket – ők valószínűleg jobban ráhangolódnak majd Delphine-re, de őket is idegesíteni fogja. Talán épp ez a cél. A színészi játék nagyon hiteles.
Éric Rohmer a Cahiers du Cinéma szerkesztője volt, viszonylag későn kezdett el játékfilmeket forgatni – kb. tíz évvel idősebb volt a francia újhullám központi alakjainál, Godard-nál és Truffaut-nál. Ciklusokba rendezte a nagyjátékfilmjeit, az egyik leghíresebb filmje, az Éjszakám Maudnál a Hat erkölcsi példázat ciklus egyik darabja. A Komédiák és közmondások ciklus legnépszerűbb darabja a Pauline a strandon, bár A zöld sugár nyerte el a Velencei filmfesztivál nagydíját. Híres még Rohmer Heinrich von Kleist-adaptációja, az O. márkiné című kosztümös film is.
