Hogy mi játszódhat le valakiben, aki nemcsak, hogy hisz, de meghitt viszonyban van a hitével, vagyis rendelkezik egy a kiváltságosoknak járó öntöltős békereaktorral is? Azt én, aki nem hívő, a zen kertek által tudom valamelyest megközelíteni.
Ha zen kertekről beszélek nem a romantikus japán kolostori kertészeti műremekere gondolok, hanem a szikár sziklakertekre vagy szárazkertekre vagy kőkertekre, ahogy tetszik. A dolog máris magyarázatra szorul, mert az istenhit nem a zen erőssége, de hát nekem ennyire telik.
Azeknek a kőkertek többsége Kiotó körül van. Itt a Rjógen-in kiskerttel illusztrálok mert kedvencem, a Rjóan-dzsi nem abból a szempontból látványos, amire hajazok mégpedig egy 2010-es francia templombelsőre.
A japán középkorban a zen szekta nagy befolyásra tett szert részben azért, mert számos tekintetben ideológiai összhangban volt a szamurájok etikájával. Ez volt a Muromachi-kor, nálunk a gótika és a reneszánsz időszaka. Egy európai számára ez egy párhuzamos világ.
Pedig, ha nem lett volna zen, a több tucat mellett egy okkal többünk lenne arra, hogy fel se keljünk reggel, feltéve ha egyáltalán lefeküdtünk este.
A Kiotó melletti Rjógen-in egy kicsinek számító kert rendszer. Hegyek, tó, folyó, hajók, — ilyesmi az amit az alakzatok szimbolizálnak. De csak addig amíg beindul az absztrakciós játék, ami az egésznek a lényege. Ezek a struktúrák meditációs segédeszközök is, akik tervezték a kerteket és megkreálták építésük elméletét abból indultak ki, hogy a többnyire kolostorfalakkal lezárt relatív kis tereket kívülről szemléled így korlátozott a tekinteted játéktere. Olyan ez mint egy nagy terrárium.
A rétegek percepciója finom vibrálást idéz. Design univerzáléról van szó, de nincs rá recept, ami garantálja, hogy valóban működni tud. Van akinél a sivatag homokjának gyűrűi, van akiben a pocsolya esőcsepp-fodrozása kelti ugyanazt a békeérzetet, amit ezek a kertek idéznek elő.
A vallásos építkezés többnyire a magasságra a fényre összpontosít és persze sok minden másra, de nem a békesség érzet előidézésére. Az iszlám mecsetek geometrikus kőcsipkéitől is megérint valami felszabadító harmónia míg a mondjuk a gótika elsősorban arra késztet, hogy ne felejtsd el befizetni életbiztosításod esedékes részletét. Kivételeket is tudok, az érzékenyek ne szívják mellre.
Mert Európa sem reménytelen. Mathieu Lehanneur rendhagyó templom belsője igazi felfedezés volt számomra. A franciaországi Saint-Hilaire román kori templombelsőt gondolta újra márványlapok és márványtömbök segítségével. További képek és némi a dolgot elkomplikáló szöveg a francia designer munkájáról itt érhető el.
