Nem nyomozó, hanem titkosügynök, de némiképp hasonlít a német Derrickre George Smiley a BBC 1979-es mini-tévésorozatában. Nem csak a kora és a szemüvege miatt, hanem a sorozat minimalista, csupasz stílusa és kedvesen suta megoldásai miatt is. A brit elegancia viszont nem hiányzik belőle.
John Le Carré – a sorozat alapjául szolgáló regény írója – a hidegháborús kémtörténetek brit sztárszerzője. Dolgozott a brit hírszerzésnél, de tiltakozik az ellen, hogy igazi kém lett volna és hogy könyveit afféle kém-kézikönyvekként forgassák. Két adaptáció is készül az írásaiból mostanában: az A Most Wanted Man-t Anton Corbijn forgatja (Control, The American rendezője), a Tinker, Tailor, Soldier, Spy-t pedig Tomas Alfredson (a Let The Right One In rendezője), Gary Oldmannel és Colin Firth-tel, ennek már a trailere is megtekinthető.
A regényt 1979-ben és 1982-ben a BBC is feldolgozta egy-egy mini-tévésorozatban. Én a korábbit kezdtem el nézni. Az alaphelyzet az, hogy nem csak a titkosszolgálatok között, hanem azokon belül is folyik a hidegháború és a hatalmi harc, az ügynökök brit eleganciával folyton sarokba szorítják egymást.
A főszereplő George Smiley, a brit hírszerzés magasrangú, nyugalmazott munkatársa, akit ismét „aktiválnak”, mikor felmerül a gyanú, hogy a legfelsőbb körök egyik tagja kettős ügynök, ún. vakond (mole). Okos, kimért, régimódi és gyakran sokatmondó mosollyal „intézi el” a tárgyalópartnerét. Nagyon bosszantja, hogy régi ismerősei mindig emlékeztetik a házassága sikertelenségére. Sir Alec Guinnes alakítja, aki 1957-ben Oscar-díjat kapott a Híd a Kwai folyón című film főszerepéért és ő játszotta Obi-Wan Kenobit is a Csillagok háborúja 4. részében, bár állítólag ez nem tartozott a kedvenc szerepei közé.
A hétrészes sorozat látványvilága egyszerű, sőt csupasz, inkább az arcjátékra, gesztusokra építettek. A helyszínek a lehető legkézenfekvőbbek egy kémsztorihoz: iroda, szállodaszoba, kávézó és a gyakran visszatérő autóbelső, ahol a leglényegesebb párbeszédek folynak. A háttérben lehetőleg esik az eső, de legalább éjszaka van.
A minimalizmus mögül viszont néha olyan kis részletek bukkanak elő, amik nagyon is életszerűvé teszik az egészet. Itt van például a kezdőjelenet, amelyben megismerjük a brit hírszerzés fejeseit.
A kedvencem többek között az, amikor George Smiley visszaemlékszik egyetlen találkozására a Karla fedőnevű moszkvai titkosügynökkel, aki vélhetően beépített egy „vakondot” (mole) a brit titkosszolgálatba. A találkozás Indiában történik a múltban, mielőtt még Karla legendás ügynökké vált volna. A britek valamiért elfogják és George Smiley feladata meggyőzni őt arról, hogy álljon át az ő oldalukra. Az egész jelenetet meghatározza az, hogy Smiley mennyire szenved az indiai melegtől.
A sorozat minimalista intrója:
… és outrója, Geoffrey Burgon zenéjével.
