Lactobar Retro Bistro, Nagyvárad

Körülbelül egy hónapja nyílt meg Nagyvárad sétáló utcáján a Lactobar Retro Bistro. Hogy az egykor mindenki által ismert Restaurant Lacto-vegetarian utódja működik, média hacknek is beillett volna. De ez nem csak poén, a hely tényleg létezik!

Eddig kétszer jártam ott, és úgy tűnik, a Sanzon és a Cyrano mellett ez a hely is törzshelyem lesz. Régi sporteszközök, hangszerek, rádiók,lemezjátszók,tévé, konyhai felszerelések „aprozar-i kellékek”. Dacia, amint a falon keresztűl berobban egy anno nappaliba.

Nem könnyű megragadni, miért is kedvelem. A 60-70-80-as évek tárgyai teremtik meg az alaphangulatot, de számomra itt mégsem a retro-érzés a domináns. Ami elsőre szembetűnő, hogy nem profi látványtervező komponálta meg a belsőt. Inkább olyas valaki vagy valakik, akikre a profi gyűjtő megnevezés találóbb lenne. Nem mintha nem lenne ötletes, olykor meglepő a dekor, de egy profi látványtervező inkább időutazásra törekedett volna. Itt inkább a retrós emlékgyár létrehozása a cél. Az itteni tárgyak inkább egykori önmaguk szimulakrumai, mint saját maguk. Ez szerepjáték.Igaz, hiteles szereplőkkel. A vizuális középpontban egy Cabrio Dacia áll, amibe be lehet ülni! Olyan, akár egy étteremasztal. Egy másik fél Dacia a falon tekinthető meg. A legjobban a régi magók ,rádiók tetszenek. Valamint az, hogy látszik, akik ezeket a tárgyakat összegyűjtötték, szeretik és értékelik a tárgyi kultúrát. Nem retró jellegűben, nem hitelesen rertósban, hanem „retró szeretőben” gondolkodtak.

A menű első oldalán 25 banis kiflit és “jaurtot” lehet rendelni. Rendeltem, de persze ez nem az: a kifli vékonyabb, omlósabb, a joghurt lágyabb. De a poén működött ,és a poén értése feltétele a hely élvezetének. Színes, házias, ingergazdag. Pincér két féle van, profi és lelkes amatőr, erre azért fel kell készülni. Az árak középkategóriásak és nagy választék van különféle snack-ekben. Kétszer jártam itt, sok mindent kipróbáltam, a saláták nem voltak különlegesek, a vinetta és az almás palacsinta viszont várakozáson felüli volt. Értesüléseim szerint jó a hamgurger is.

A hely tulajdonosa, értelmi szerzője és tervezője Langmár Kinga és Papp Zsolt, akik a KingArt egzotikus szuvenír tárgyakat forgalmazó bolthálózat és franchise tulajdonosai. A KingArt az egyik legerősebb országos relevanciájú nagyváradi brand. Személyesen nem tudtunk találkozni,így telefonon beszélgettünk. “Nem akartunk egy elit helyet létrehozni, de az értelmiségi réteg találta meg elsőre és ennek nagyon-nagyon örülünk. Néhány budapesti romkocsma volt az inspirációs forrás, de sokat jártunk a világban, sokféle helyet láttunk. Úgy éreztük, egy romkocsma-szerű helyet túl lepukkantnak értékelnének a váradiak” — meséli Kinga. Idősek és fiatalok egyaránt járnak az új Lactobarba, előbbiek nyilván némi nosztalgiát éreznek, a nagyon fiatalok esetében a vidám múzeumlátogatás lehet a domináns. “A kellemes emlékek felidézése, mindaz, ami jó volt a 60-as, 70-es, 80-as években a hely célja” — magyarázza Zsolt, aki vállalja, hogy pozitívan elfogult a korszak iránt: “nem hiszem, hogy húsz év múlva létre lehet majd hozni egy ilyen helyet a 90-es, 2000-es évtized tematikájára. Ezek a mostaniak semmitmondó évtizedek, az utóbbi 20 évben kevés értéket teremtettünk, inkább csak majmoljuk a nyugati világot” — így Zsolt, akinek a tónusából némi missziós öntudatot is kihallok.

Valami egész mást akartak, mint amilyen a mostani kávézó-étterem mainstream. A hely olyan pozitív kulturális sokkot jelentett, hogy a második naptól teltházzal működnek. A tervezett, indító médiakampányra nem is volt szükség, a büdzsét ajándék és promóciós tárgyakra költötték: a gyerekek például lufikat, színesceruzákat és kifestő lapokat kapnak ajándékba. Ez megint abból a piaci előnyből származik, hogy ázsiai kapcsolataik révén a KingArt tulajdonosai olcsón tudtak a legkülönfélébb, a helyet promováló ajándéktárgyakra szert tenni, tudtam meg Zsolttól, akitől rögtön meg is kérdeztem, miért nem egy egzotikus lounge éttermet nyitottak inkább. Még nincs itt az ideje — válaszolta.

Bízom benne, hogy a kezdeti varázs nem múlik el ,a hely hosszú távon meg tudja őrizni a pozitív kulturális sokk jellegét. Ehhez sok inspirációra és kreativitásra lesz szükség, meg sok-sok pozitív feedbackre.


, ,

Lactobar Retro Bistro, Nagyvárad bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Zsófic hozzászólása:

    Tegnap este főleg a bejegyzés hatására tértünk be a Lactobarba.
    A berendezés, design tényleg hangulatos.
    Eredetileg az aludtej és kifli menüt szerettem volna kipróbálni de már elfogyott a kifli, no sebaj rendeltem fagylaltot, amire egy órát vártam, mikor kérdeztem a pincért, bevallotta, hogy elfelejtette, ezzel még nem lett volna gond, de két üdítő kihozatala is fél-fél órába telt…
    Mellékesen 4 pincér foglalkozott velünk, fülükben valami fülhallgatóval, mind a konyhára hivatkoztak, de nem hiszem, hogy túl sok sütni-főzni való lett volna a fagyimon és a barátunk üdítőin…
    Azok jártak jól közülünk, akik nagy kancsó sört rendeltek amikor leültünk, ezt sikerült időben kihozni, így nekik volt mit iszogatniuk egész este…
    Szerintem hiába a jó design, a fülhallgatós rendszer, ha nem működik a kiszolgálás :(

    • Kelemen Attila hozzászólása:

      Köszönöm, hogy leírtad a fenntartásaidat. Nekem ezzel kapcsolatban a tapasztalatom mindössze annyi, hogy amint először beűltem, egy nagyon fiatal pincér hozott egy feles vizet, kinyitotta és egy részét kiöntötte elém egy pohárba. Nem értettem, azt hittem valami akció van, de amint láttam, hogy más frissen érkezett nem kap, csak én, kicsit furán éreztem magam. Aztán egy másik pincér jött hozzám felvenni a rendelést, csodálkozott a vizen, kérdezte, ezt rendeltem-e, majd elnézést kért és elvitte. Aztán többször megkérdeztem nem iszom-e valamit, de már ő is nevetett, én is, végül kértem egy hávét. Az ételt egy harmadik pincér hozta ki. Másodjára amikor voltam egy lány volt a profi, látszott rajta, hogy neheztel a több amatőrre, akik megpróbálták nem sok sikerrel felvenni a rendelést. de nem haragudtam, mert látszott, hogy mindenki igyekszik.