Az arany szín elsősorban kulturális alkotás. Komplex mert erős mém-el rendelkezik: az érték, az átértékelés és az átértékelés átértékelésének végtelen történetének színe. Egyáltalán nem szeretem, de foglalkoztat. Egy alkalommal már írtam róla, ezt egészítem ki most design vonatkozásokkal.
A képen Versailles kapuja, részlet
Három dolog kellett ahhoz, hogy az arany civilizációkat hozzon létre és szüntessen meg. Mindhárom, egyszerre. Az egyik a fizikai tulajdonságai (munkálhatóság, nem oxidálódik, a felszínen is megtalálható stb.) A másik a relatív ritkasága (az mindezidáig kitermelt arany mennyisége nem haladja meg az egy olimpiai medencényit). A harmadik, az fenomenológiai, fényére vonatkozik, arra, hogy:
Kápráztató, akár a HD
Jézus-mozaik a 6-ik század közepén, Ravenna, San Vitale bazilika
A különös csillogású dolgokat értékesnek tartjuk. A kaori kagylókat, a gyöngyöket, az élénk kövek és kristályok különös fénytörést idéznek elő ami miatt különlegeseknek tekintjük ezeket. Hogy miért is szeretjük, ha valami csillog? Mert igazibbnak tűnik mint azok a dolgok, amiket elhomályosítanak. Ez van a görög-római szobrok aranyozott szembogaraiban, az bizánci mozaikokban, a távolkeleti aranyozott sztupákban.
római szobrok a nápolyi múzeum gyűjteményéből
Az igazság önfelfedése kápráztató fény. A szentség is kápráztató fény. Az ok, ott van mélyen az imagináriusunkban. A kápráztató különleges korrespondenciában van a széppel, a jóval, istennel és az igazzal. A fényes előrébb van a fénytelennél.
Kyaiktiyo, Burma, k.e. 5-ik század
Ami vegyileg arany, színe és fénye nélkül nem arany – a görögök elektronnak nevezték, és külön fémnek tekintették azt a zöldes arany-ezüst ötvözetet, amelyben az ezüst egy ötödnél magasabb arányban volt jelen. Másfelől arany lehet, ami vegyileg nem arany –például az 1675-ben, alkímiai eljárással előállított osztrák dukátokat színaranynak tartották, annak ellenére, hogy többnyire ezüstöt és rezet tartalmaztak.
Az arany története a spanyolországi barlangok leletanyagai alapján legalább negyvenezer éve, azaz a homo sapiens sapiens megjelenésével kezdődött. A hidegmegmunkálásával kapcsolatos első adatok jóval későbbiek, körülbelül hatezer évesek. Logikusnak tűnik, hogy eleinte rögökként gyűjtötték, tárolták, a megmunkálás kezdete pedig nemcsak eszközhasználati, hanem transzformációs, azaz spirituális fejlemény is volt. Az arany viszonylag tiszta állapotban a felszínen is megtalálható, jellegzetes fénye és színe miatt pedig könnyen észrevehető – valójában erre a banális empirikus adatra épül az arany pályafutása, és persze arra, hogy valószínűleg az első találkozás élménye elegendő volt ahhoz, hogy végérvényesen belefonódjon az Isten-Nap-tűz-vér archetípus szövetébe.
Kapitalista
A képen Tutankhamon külső szarkofágja. Az egyiptomiak szerint az istenek húsa arany, a fáraó pedig az istenek közé tartozik, ez indokolja, hogy a külső koporsó több, mint száz kilónyi tömör aranyból készült
Az arany vegyi meghatározását az aranypénz intézménye tette szükségessé, az aranypénz pedig nyílván egy mélységesen profán fejlemény. Akár az afrikai vagy távol-keleti kaori kagylók esetében, amelyeknek eredetileg szintén metafizikus funkciójuk volt, az arany dekoratív és csereértékének felfedezése szakrális töltetének kimerülésével járt, magyarázza Eliade.
Az arany kultusza összeegyeztethetetlen fizetőeszközként való működtetésével. Az egyiptomiak például, akik szakrálisan halmozták, szükségleteik kielégítésére külön importálták az aranyat, pénzként sohasem használták. Aranyékszereket csak a fáraó és családja viselhetett, az ország aranya a fáraó isteni tulajdonát képezte, az aranyműves műhelye pedig szükségszerűen a fáraóhoz közel, a trónpalotában volt. Amikor Nabukodonozor meghódította Ninivét, ötezer mázsa aranyat zsákmányolt. Túlnyomó részéből templomi szobrok készültek, némi ékszer is, de pénzérme nem.
Ahhotep királynő sírjából előkerült közek fél kilós arany nyaklánc
Az arany legavatottabb és legeredetibb ókori mesterei, az etruszkok is csak viszonylag későn, görög és főleg hellén hatásra kezdték pénzként alkalmazni. A görögök viszont gyakorlatias kereskedők voltak, akár isteneik, ők is szívesen díszítették magukat arannyal, számukra a fémnek elsősorban dekoratív és kereskedelmi relevanciája volt és nem vont magára szakrális tiltásokat. Egyedül a spártaiak nem viselhettek ékszereket, de ennek persze semmi köze sincs a fém istenítéséhez. Summa summarum, nem meglepő, hogy épp a görögök találták fel az aranypénzt. Egyiptommal ellentétben a görögöknél az aranyművesek műhelyei az agorán, a rómaiaknál a fórumon helyezkedtek el. Az arany demokratizálódása valójában hanyatlásának kezdete.
Transzcen-dekoratív
Addig, amíg Isten másolása tabu volt, de még ma is – legalábbis ott, ahol én élek – rossz ízlésû dolognak számít, az arany demokratizálódásával megszûnnek a tiltások. Egyrészt azért, mert amikor tiltott lehetett volna, nem létezett a kémiai arany konceptusa, másrészt a kémiai arany konceptusa eleve a hanyatlás szimptomatikájához tartozik, és per definitionem játékba lendíti, elôrevetíti a hamisíthatóság nyitott lehetôségét. Vagyis a kémiai arany alapvetôen nem önmagáért, transzcendens töltete miatt, hanem a transzcendens patron szakrális, ünnepélyes és elôkelô képe miatt fontos. Végül is bármi, ami az aranyiság ideájából részesül, minthogy akár morzsákkal, de megsokszorozza az isteni-esztétikus fényt: érvényes. Itt kezdődik az arany és a giccs összefonódásának története. Ezt az ékszertervezők úgy kompenzálják, hogy hirdetéseikben mattabbnak ábrázolják az aranyat mint amilyen. Logikus visszafele lépés az elegancia felé.
Kate Winstlet a Longines-nek
Dekadens
Teljes civilizációk aranyba szegett tárgyi kultúrái tûntek el. A maják vagy inkák szobraiból minimális kivétellel spanyol érmék, kegytárgyak és csizmagombok lettek, az egyiptomi piramisok kifosztása, aranykincseik formafosztása már az ókorban megkezdôdött stb. Az arany metafizikus levegôje egyébként nem is egyeztethetô össze a rá erôszakolt plasztikai akcidenciákkal, mert minden arany primer formája az aranytestiség. Van arany és a drágakövek sokasága (Péld. 20.15), there is, es gibt. Vas van, vasak vannak, van drágakő és vannak drágakövek — arany van, aranyak nincsenek.
Az arany absztrakt anyag, és végül is ez az a tulajdonság, ami lehetôvé tette, hogy értékfedezetként mûködjön. Az aranytestiség ismérvei pedig a szín és a fény, vagyis az arany maximál formája ugyanaz, mint ami minimál formája: színe és fénye. És emiatt van az is, hogy az arany percepcióban bele van kódolva démoni története is. Az arany szín lehet bódító, de a legkevésbé karatktikus.
Klimt a ravennai San Vitale bizánci mozaikjai hatása alatt festette többek között az 1907-es Adele Bloch portrét
Eliphas Lévi írja: “A Nap az igazság hieroglifikus jele, a durva kô a stabilitás szimbóluma. Ezért tették meg a régi mágusok az Elagabalus követ a Nap jelképévé, s ezért jelölték a középkori alkimisták a bölcsek kövét a filozofikus arany eszközéül. […] Az igazság és a fény elsôdleges és elengedhetetlen kelléke a Nagy Mûnek, amelynek másodlagos járuléka — a természettel analóg módon — az arany megtalálása. […] A bölcsek köve az, mint felfedezni az abszolútot.” Az abszolút felfedezésének viszont ára: a sötétséggel való nyílt konfrontáció. Ha a negyvenedik nap után a mû nem lép a tökéletesen fekete rothadási fázisba, a projekciót újra kell kezdeni. A fekete fázis vagy a nigredo (nigrum nigrus nigro, nox, confuzio vagy a sátáni fekete holló) megkerülhetetlen – summázza Jung.
Misztikus
Vladislav Jerko illusztrációja
Terry Fan illusztrációja
Mint ismeretes, az aranycsinálás természetes velejárója az elixír, ami univerzális gyógyszerként is mûködik. Az aranycsinálást és az orvoslást tulajdonképpen nem is lehet külön tárgyalni, a legnagyobb filozófusok orvosok is voltak, mint Paracelsus. Hasonlóképpen a kínai gyógyászok a kagylókat a nôi betegségek csodálatos gyógyszereként tartották, tartják számon – a kagyló a volt náluk, mint nálunk, az arany. Tünetértékû, hogy Cupidón kívül senki sem használ aranyból készült fegyvereket — nem csak arról van szó, hogy az arany nem alkalmas fegyvernek, talán inkább arról, hogy körbelengi valamilyen szakrális tiltás levegôje. Az arany inkább óvja, mint megbontja az integritást — aranypajzsok mindig is készültek. Achilleusz legendás aranypajzsa (abból, ahogy Homérosz leírja, nyilvánvaló, hogy életének legalább egy részét a látók kultúrájában töltötte), Dávid Jeruzsálembe vitt aranypajzsai —, pedig az arany korántsem alkalmas defenzív fegyvernek, mert puha és nehéz. II. Henriket egy lovagi tornán Montgomery, a skót gárda kapitánya úgy ölte meg, hogy törött lándzsanyele átszúrta a király aranysisakját.
Továbbá
Édeskés: Arany—alapra festeném arannyal, / és olyan lenne, mint egy cukros angyal, / aranyruhájú és aranyszemû [>Kosztolányi: Arany—alapra arannyal]. Lásd szaloncukrok desinok. Megközelíthetetlen: lásd a preraffaeliták vörös, tüdőbajosnak tűnő modelljeit.
Az arany legjobb színkombinációi
Arany-vörös-mélyzöld > a kézenfekvő kapcsolás
Dante Gabriel Rossetti fstményei
Arany-szürke > elegáns
Candice Olson tervezte belső
Arany-kék > keleties, kísérleti
Maryam Avalinejad perzsa divattervező munkája
a színek sorozat korábbi részei
>> A zöld és az örök visszatérés paradoxona
>> A piros színek felettiségéről
>> A türkiz valószínűtlensége
>> A szürke rejtett képességeiről
>> A narancssárga nagyszerűsége és korlátoltsága
